Menedék Hely

Most olvasom ezt a remek könyvet és úgy gondoltam, hogy addig írok, amíg frissen él bennem az élmény. Még van pár oldal, de már most sok dolog fogalmazódott meg bennem. Az első dolog, hogy Leiner Laura megint nagyot alkotott, úgy gondoltam, hogy a Szent Johanna Gimi után nem lesz jobb könyve, de mégis. először nem vonzott annyira a dolog, sőt... bevallom kölcsön kértem a könyvet, hogy majd akkor veszem meg ha tetszik. Hát TETSZIK!!Leírhatatlanul. Teljesen más, mint az előbb említett könyvsorozat, amiről egy korábbi cikkben írtam már nektek. Rájöttem, hogy az írónőnek nagyon jó humora van, nem egyszer volt a Szent Johanna olvasása közben is, hogy hangosan röhögtem(igen, anyukám be is jött, hogy mit tartok ennyire viccesnek xD ) és nem tagadom, ez a könyv is tartogat elég vicces jelenetet. Nehéz úgy beszélni róla, hogy semmit ne lőjek le. Természetesen első perctől fogva Szasza volt a kedvencem, talán mert amikor a kezembe vettem a könyvet és a Zsófó "Barát listájáról" olvastam, már akkor éreztem, hogy Szaszát kedvelni fogom. Nem csalódtam. Úgy tűnik, hogy most előre sikerült írnom a saját véleményemet, de ezt ( így 20:32 órakor, amikor tanulnom kellene(!!) muszáj voltam leírni. Azt hiszem most már nem csak SZJGER vagyok, hanem Bábeler is(ha van ilyen XD), SŐŐT nagy rajongója lettem Leiner Laurának is (nem mintha eddig lett volna kivetni valóm vele kapcsolatban) Igyekszek minden könyvet közvetlen az elolvasása után dokumentálni, ugyanis akkor még minden érzés, gondolat friss.  

Közben pedig egy kis Zephyr song! 

Hatalmas kísértést éreztem, hogy minden RHCP számot meghallgassak, amiről csak egyszer is említést tettek a könyvben. Induljon az RHCP maraton. Még a végén Red Hot Chili Peppers fan leszek :3 Miközben ezt a számot hallgattam rájöttem, hogy ha a valóságban lenne Bábelfeszt én tuti mennék és talán nekem is lenne egy Szaszám. Azt hiszem megfog telni a telefon memóriám az RHCP-vel, de sebaj.

Ha Bábel akkor fesztivál, ha fesztivál akkor BÁBEL!!! Történetünk központjában egy baráti társaság van, Hipónak, Szaszának, Zsófinak, Napsinak és Abdulnak ez az első közös fesztiváljuk.Nehéz úgy írni egy ilyen lebilincselő történetről, aminek minden oldalán volt valami különleges, vagy vicces, hogy ne mondjak el semmit a cselekményből. Nos, Zsófinak minden vágya, hogy találkozzon a Red Hot Chili Peppers énekesével, aki a híres Antony Kiedis. Már a nászútjukról és a gyerekeikről fantáziál, na és persze arról, hogy Anthony megpillantja a színpadról és egyből szerelem lesz. Ám Zsófi nem sejti, hogy ez az elképzelés még csak közel sem jár ahhoz, ami valójában történni fog. Már a vonat úton felszedtek egy potyautast, a punkot, ami a legviccesebb vele kapcsolatban, hogy a könyv végéig nem derül ki a neve és amikor a közösségi portálon bejelöli Zsófiékat is "Csak egy Punk" néven van fent. Ki érti az ilyen embereke?
Természetesen amint kinyitják a kapukat az emberek elkezdenek beözönleni, hogy jó helyet találjanak. A csapat az első pillanatban gondokba ütközik ugyanis Napsugár bátyja, Boldi és kevésbé kedves haverja, Kolos befészkelik magukat a csapathoz. Vannak akik ezt nem bánják, ám Zsófi és Kolos között első pillanattól kezdve kialakul az ellenszenv. Természetesen kiderül, hogy Kolosnak van VIP kártyája, így Zsófi megpróbálja magát bekunyerálni a Chili VIP részlegébe. Vajon sikerül neki? 

Tovább folytatódik a hét, lesz részünk esőben, bakancs keresésben, veszekedésben, viharban, egy titokzatos barátnő is megjelenik, esküvőben, sőt elcsattan egy szájra puszi is. Tényleg nem szeretnék ennél többet mondani. Illetve,de. A végéhez annyit még, hogy természetesen ez a könyv is jobban végződik, mint azt vártam. Bár már az elején sejtettem, hogy mi lesz a végkimenetele az egész történetnek, de varázslatos, ahogy megforgatta a szálakat az írónő.
Kicsit a jellemekről. Az írónő ismét több jellemet mozgat meg, hiszen egy fesztiválon sok emberrel találkozik az ember, magyarokkal, németekkel, horvátokkal és mindenféle nemzetiségekkel. Ez a rész külön tetszett a műben, hogy nem csak magyarokkal futottak össze a gyerekek, így itt is remek poénok sültek el.
Zsófi és Napsi tipikus tinilányok, Zsófi betegesen rajong valakiért és álmodozik olyan dolgokról, amik valószínű, hogy soha nem fognak megvalósulni, amíg Napsi az életvidám lány, akit a fiúk körülrajongnak, a lányok utálnak és aki mindig szerelmes, percek alatt tud szerelembe esni.
Szasza és Abdul a tipikus csajozós srácok közé tartoznak és persze ha valamelyik csaj nem akar lekopni, egyből hívják a korábban említett csajokat, hogy játsszák el a barátnő szerepét. Bevallom nem rossz taktika.
Na és ott van Hipó természetesen. Számomra felfoghatatlan, hogy hogyan pattant ki az írónő fejéből ez a karakter. Már már idegesítő és a végletekig elmenő szereplő, végig az járt a fejembe, hogy mikor fogja valaki a kisujjánál fogva fellógatni. Tényleg idegesítő karakter, de valahogy a könyv végéra már hozzá szoktam a folyamatos hipochonderségéhez.

Sokan felvetették már a Szent Johanna Giminél, hogy miért nem lesz film vagy sorozat? Talán az a könyvsorozat elvesztené a varázsát. Viszont most, hogy ebbe belegondolok talán a Bábelből egyszerűbb lenne csinálni egy filmet. Én biztos megnézném, de ha nem lesz így is jó, rongyos lesz a könyv :)
- történet kreativitása: 10/10