Író: Andrew Clements
Főbb szereplők: Robert 'Bobby' Phillips, Alicia
Éreztétek már magatokat láthatatlanak? Amikor elsétál melletted egy helyes lány vagy fiú és észre sem vesz, csak átnéz rajtad? Amikor a kistestvéreddel veszekedtél és a szüleid őt védik, mert persze, hogy te vagy a "nagyobb" és úgy beszélnek rólad, mintha ott sem lennél, vagy ami még jobb, mintha siket lennél? Vagy amikor véletlen nekimész valakinek és bocsánatot akarsz kérni, de már ott sincs? Amikor sorban állsz és valaki befurakszik elég, mintha ott sem lennél? Nos, a legtöbb ember átélte már ilyen, vagy ezekhez hasonló szituációt.
Bobby Phillips azonban más. Természetesen ő is a szürke kisegerek közé tartozik az iskolai hierarchia rendszerben, így senki nem veszi észre. Ám Bobby tényleg láthatatlanná vált. Úgy értem egyik reggel csak úgy eltűnt. HUSS!!
Ezek után a gondok jöttek egymás után. Mennyire lehet egy ilyen...khööm... dolgot más embereknek elmondani, anélkül, hogy kiszivárogna és mindenféle hatósági emberek jelenjenek meg a Phillips házban. Először is a szülőkkel kell tisztázni a dolgot, hogy semmi vicc nincs abban, hogy Bobby nem látja magát. Sőt! Senki nem látja őt.
A következő probléma az, hogy is lehetne közlekednie Bobby-nak az utcán, hiszen egy idő után feltűnik, ha nem megy iskolába, de ha ott lenne se venné senki észre.
Ám egy sajnálatos baleset miatt főhősünk rájön, hogy nem szeret otthon lenni egyedül. Előjönnek benne a félelmek, a rossz gondolatok, a magány és hiány. Hiába vannak gondok a szüleivel ez a dolog, illetve a láthatatlanság egyre közelebb hozza őt, a fizikus apjához és az irodalmár édesanyjához.
Ha ennyi bonyodalom nem lenne elég, Bobby a tiltás ellenére kimerészkedik az utcára, félmeztelenül! Nem....Tudom mire gondolsz...Bobby nem perverz vagy ilyesmi, csak az emberek ha az utcán látnának pár ruhadarabot sétálni, test nélkül, megörülnének. Így hát elindult a kedvenc helyére, a könyvtárba. Mondják, hogy "Csőstül jön a baj". Erre a helyzetre ez a mondás tökéletesen igaz. A fentebb említett srác már éppen kifelé masírozott a könyvtárból, amikor véletlen nekiment egy lánynak, aki szintén a könyvtárba tölti a legtöbb szabadidejét. Ám meglepetésére a lány nem veszi észre. Hát persze, mivel láthatatlan, ám ha nem lenne ilyen gondja Bobbynak, akkor sem látná őt a lány, hiszen vak.
Bobby egyből jól kijön a lánnyal, tetszik neki, hogy a lány arcára minden érzelem tökéletes látszik, az csak plusz dolog, hogy gyönyörűnek tartja.
Mindaddig szépen működik a kapcsolatuk, amíg Alicia meg nem fogja barátját és ki nem derül, hogy miért mászkál pucéran. Innentől kezdve a titok nem csak Bobby és családját érinti, hanem Aliciát és az ő szüleit is. Lényeg a lényeg, Bobby tud beszélni a dologról, amikor csak akar és a másik családdal együtt leülhetnek és gondolkodhatnak a láthatatlanság problémáján.
Természetesen három hét iskolakihagyás sok embernek feltűnik és nem csak az iskolai tanárok. A hatóság is belekeveredik a dolgokba, így tényleg muszáj megtalálniuk a gondok forrását.
Régóta szemeztem már ezzel a könyvvel. Érdekesnek találtam a címet és mindannyian tudjuk, hogy az egyik legfontosabb dolog, a figyelemfelkeltő cím. A hétvégén voltam a könyvesboltban egyik nagyon jó barátommal és ebből a könyvből is és a Narniából is elhoztam az utolsó kötetet. Az Isten is így akarta.
Azt hittem, hogy mágiára épülő dolog lesz a láthatatlanság, de garantálom, hogy meglepő lesz a befejezés!
- történet kreativitása: 10/10* Imádtam :)
- szóhasználat: 10/8.
- szereplők: 10/8.
- könyv kinézete: 10/8.